A Ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Erasmus+ csoportos tanulói mobilitási programjának pedagógiai és minőségbiztosítási értékét az adja, hogy a megvalósított tevékenységek rendszerszerűen fejlesztették az európai uniós program horizontális és szektorális prioritásaihoz illeszkedő kulcskompetenciákat.
A digitális tanulásszervezés és IKT-kompetenciák területén a tanulók aktív tartalomalkotóként használták az okoseszközöket és a tanulói portfóliós füzetet. Saját helyszíni fotóik, megfigyelési jegyzeteik, a Teleki Tékában kapott munkafüzetek megoldásai, valamint a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában ajándékba kapott „Marosvásárhely gyermekszemmel” című könyv történeti fejezeteinek feldolgozásával interaktív online Padlet-bemutatókat szerkesztettek. A valós idejű, kiscsoportos online együttműködés (collaborative learning) során a diákok elsajátították a szerzői jogi alapelvek betartását, a hiteles forráskezelést és az etikus eszközhasználatot.
Az ökoiskolai szemlélet és fenntarthatósági nevelés két dimenzióban érvényesült: a Tordai-hasadék karsztjelenségeinek és a Marosvásárhelyi Állatkert fajmegőrzési programjainak megismerése a természeti biodiverzitás védelmére irányította a figyelmet, míg a műemlék kastélyok, torockói tájházak, a Teleki Téka és a Tordai Sóbánya tanulmányozása rávilágított az épített és szellemi örökség megóvásának felelősségére. Emellett a digitális Padlet-portfóliók alkalmazása csökkentette a papíralapú dokumentáció ökológiai lábnyomát.
A szociális kompetenciák és az inklúzió terén a két kísérőpedagógus – Fux István és Domján Csilla – facilitátori jelenléte érzelmi biztonságot és erős csoportkohéziót teremtett. A kihívások (négyórás tordai túra, múzeumi feladatok) során természetes módon alakult ki a kortárs segítés (peer tutoring), a maroskeresztúri diákokkal közös sportvetélkedők, az 1956-os verseny, a gyümölcssaláta-készítés és a néptáncos szüreti mulatság (beleértve a díszasztalok felelősségteljes zsűrizését) pedig tartós barátságokat szőtt a két iskolaközösség között.
Végül a kulturális, anyanyelvi és idegen nyelvi dimenzióban a maroskeresztúron előadás formájában tartott megemlékezés, a Szent László-legendák drámapedagógiai feldolgozása és a népi hagyományok megélése elmélyítette a nemzeti identitást. Az erdélyi regionalizmusok megismerése gazdagította a tanulók anyanyelvi szókincsét, míg Domján Csilla angol nyelvű workshopjai és az angol nyelvű digitális felületek használata hatékonyan oldotta az idegen nyelvi kommunikációs gátlásokat.
